Háttéranyag a Győr-Gönyű- Pér logisztikai fejlesztésekhez
A fejlesztés leírása
A Győr - Gönyű országos közforgalmú kikötő fejlesztése és a Győr - Pér regionális repülőtér fejlesztése jelenleg a nyugat-dunántúli régió kiemelt fejlesztési célkitűzései közé tartozik. A kiemelt fejlesztési projekteket célszerű egy országos intermodális logisztikai központ fejlesztési koncepciója keretében koordináltan megvalósítani, s ehhez a hazai és az európai uniós forrásokat összehangoltan mozgósítani. A koordinált logisztikai fejlesztés célja, hogy segítsen megvalósítani a két közlekedési és területfejlesztési kiemelt projektet, s egyúttal hatékonyabbá tegye a tervezett országos logisztikai fejlesztési stratégia megvalósítását, erősítse a régió versenyképességét és támogassa a befektetői szándékokat, hozzájáruljon új munkahelyek teremtéséhez.
Országos Intermodális Logisztikai Központ fejlesztése
A logisztikai központok kialakításánál alapvető feltétel a kombinált áruforgalom kiszolgálása. A jelenlegi szabályozás szerint az országos hálózathoz tartozó logisztikai központokat üzemeltető társaságoknak az alábbi feltételeket kell biztosítani:
- a logisztikai központhoz tartozó területekhez legalább 5 ha területtel rendelkezzenek;
- a terület közúti és vízi kapcsolattal rendelkezzen, illetve a kiépítés külső feltételei adottak legyenek (ezek közül a vízi és légi kapcsolat kifejezetten előny);
- a betelepülők számára meg kell teremteni a közlekedési (közúti és vízi) és a kommunális infrastruktúrát;
- biztosítani kell a vagyonvédelmet és a szolgáltatások nyújtásához szükséges feltételeket.
A Győr -Gönyű országos közforgalmi kikötő fejlesztése
A Győr - Gönyű országos közforgalmú kikötő logisztikai fejlesztése igényli - a többségében állami tulajdonban lévő - üzemeltető kormányhatározattal történő kijelölését, valamint a továbbfejlesztéshez szükséges közlekedési (közúti és vasúti) külső kapcsolatok megteremtését, a szükséges fejlesztési területek kialakítását (és kommunális infrastruktúra fejlesztését.) Ennek keretében célszerű a közlekedési infrastruktúra fejlesztési ütemtervében számításba venni a TEN-T hálózatokhoz való kapcsolódás miatt a tervezett M19-es autóút elérhetőségét. Továbbá a légi kapcsolat kialakítása érdekében indokolt megtervezni és megvalósítani a gönyűi kikötő és a péri reptér között kb. 8 km vasúti iparvágány megépítését. Az ipari parki és logisztikai szolgáltatások biztosítása érdekében célszerű felhasználni logisztikai fejlesztési területként a gönyűi kikötővel szemben, az 1. sz. főút mellett közvetlenül található 150 ha területet, amely megfelelő terület-előkészítéssel további 100 ha területtel bővíthető.
A Győr - Pér reptér és innovációs ipari park fejlesztése
A megyei rendezési terv a péri repteret nemzetközi kereskedelmi reptérré fejleszthető repülőtérként kezeli. A repülőtér fejlesztésére két alternatíva fogalmazható meg:
A/ Közép-Európai regionális repülőtér ICAO 4D kategória. Szükséges minimális kifutópálya bővítés 2500 x 45 m-re, CAT-II. szintű fénytechnikai rendszer telepítése. Egyéb kiszolgáló létesítmények bővíthető modul-rendszerrel. Ez a kifutópálya hossz legfeljebb Európán belüli cargo lehetőséget biztosít, nagyobb méretű repülőgépek teljes terheléssel nem tudják használni.
B/ Interkontinentális repülőtér ICAO 4E -4F kategória, CAT-II szintű fénytechnikával. 3000-3500 x 60 m plusz kiszolgáló létesítmények. Korlátozás nélküli ázsiai és észak-amerikai elérhetőséggel, cargo lehetőséggel. Ez a pályaméret lehetővé teszi a jelenleg forgalomban lévő legnagyobb kapacitású széles törzsű cargo repülőgépek bármilyen időjárási körülmények közötti fel és leszállását (B747-400; A380). A hosszú távú érdekek ezt diktálják, figyelemmel az innovációs ipari park (és egyben légi- közlekedési és repülés-technikai központ) előkészületei során megfogalmazódott – később részletezett – befektetési szándékokra.
A helyi önkormányzat és a fejlesztés előkészítését finanszírozó magánbefektetők elképzelése szerint közvetlenül a Győr-Pér repülőtér mellett, kb. 160 ha nagyságú területen ipari-logisztikai park kerülne kialakításra. Pér Község Önkormányzatának aktív együttműködésével és magántőke bevonásával kezdődtek meg 2007-ben a Péri Innovációs Ipari Park (PIIP) létrehozásának előkészületei, amelynek fő célja a kistérségi és regionális gazdaságélénkítés, továbbá a jelentős számú munkahelyteremtés. A megvalósítást 2012 közepére tervezik a projekt résztvevői. A PIIP funkciójában szorosan kapcsolódik a repülőtérhez, kölcsönös előnyöket és szolgáltatásokat nyújtva egymás számára. A repülőtér fejlesztését, a településszerkezetet, a környezetvédelmi szempontokat és a fenntarthatóságot figyelembe véve került kijelölésre a PIIP helyszíne.
A Győr-Gönyű dunai kikötővel történő vasúti összekapcsolás lehetőséget teremt az országos intermodális logisztikai központtal való összeköttetésre, valamint a Győr - Kisbér vasútvonal fejlesztéséhez kapcsolódva szükséges az iparvágányok csatlakozásának kiépítése is. A fejlesztés közútfejlesztési szükségleteként fogalmazódott meg a Pér elkerülő, tehermentesítő gyűjtőút, 2db körforgalmi csomópont kiépítése a 81.sz főúton, amely biztosítja a TEN-T hálózatra való rákapcsolódást és három főváros (Bécs, Pozsony, Budapest) autópályán való elérhetőségét egy órán belül. Egyúttal fontos a fejlesztési terület belső úthálózatának kialakítása is, kapcsolódva a közúti hálózathoz.
A logisztikai fejlesztés megvalósításában résztvevők
A gönyűi közlekedési infrastruktúra fejlesztési projektek az érintett közreműködő szervezetek részvételével - a szaktárca szakmai koordinációja és az irányító hatóság irányítása mellett - menedzselhető. Az országos közforgalmú kikötő üzemeltetőjeként többségében állami tulajdonú részvétel mellett bevonhatók a jelenleg az üzemeltetésben résztvevő magántársaságok is. A fejlesztési területek bővítésével kapcsolatos menedzsment feladatokat célszerű az üzemeltetővel elláttatni. A reptéri fejlesztésben és az innovációs ipari park kialakításában a jelenlegi magántőke bevonásával megvalósult előkészítő, tervező munka mellett - célszerű megvizsgálni a közösségi (állami és önkormányzati) szerepvállalás lehetőségét, különös tekintettel a reptéri infrastruktúra, és a hozzá kapcsolódó közlekedési (közúti és vasúti) kapcsolatok kialakítására.
A fejlesztés indokoltsága
Hazánkban régóta létezik a „Magyarország logisztikai központ” elképzelés. Ennek alapját az ország kedvező földrajzi helyzete, az áthaladó nemzetközi közlekedési folyosók, az EU- tagság, a szomszédos országok gyors gazdasági fejlődése, a multinacionális cégek jelenléte és a keleti kapcsolataink adják.
Logisztikai fejlesztés és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)
Az OTK-t az Országgyűlés 2005-ben fogadta el. A koncepció a közlekedés területén többek között tartalmazza azt, hogy a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és vasúti szállítás részarányát növelni kell, és erre alkalmas, a nemzetközi forgalomban meghatározó jelentőségű határátkelők térségében, logisztikai központokat kell kialakítani.
Logisztikai fejlesztés és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013)
A fejlesztési terv átfogó céljai: a foglalkoztatás bővítése, valamint a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. A célok eléréséhez 6 prioritást határoztak meg, melyek közül három (gazdaság fejlesztése, közlekedésfejlesztés, területfejlesztés) tartalmazza az áruszállítás, logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését, melyek, többek között, elősegítik a komplex szolgáltatást nyújtó logisztikai parkok hálózatának kiépülését a kerítésen belüli infrastruktúra fejlesztéséhez és a szolgáltatások színvonalának emeléséhez nyújtott támogatással, valamint támogatják a logisztikai központok, ipari parkok bekapcsolását a fő közlekedési hálózatba.
Logisztikai fejlesztés és a Nyugat-Dunántúl fejlesztése (2007-2013)
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által elfogadott dokumentum tartalmazza Nyugat-Dunántúl 2007-2013-as tervezési időszak prioritásterületeit. A dokumentum alapjául elsősorban a régió 1998-2013 közötti területfejlesztési koncepciója és 2000-2006 közötti területfejlesztési programja, valamint a területfejlesztési program 2004.évi felülvizsgálatának eredményei, illetve az aktuális megyei és kistérségi fejlesztési programok szolgáltak. Kiemelt projektként említi a Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő és a Győr-Pér regionális repülőtér fejlesztését.
Logisztikai fejlesztés és a Nemzeti Logisztikai Stratégia (2007-2013)
2008-ban a Logisztikai Egyeztető Fórum, az általa készített Nemzeti logisztikai stratégia dokumentumban a helyzetelemzés során feltárt erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek figyelembevételével, azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. A szaktárca ennek alapján 2008-ban dolgozta ki az Országos Intermodális Logisztikai Központok (OLSZK) fejlesztési koncepcióját, s a 13 fejlesztendő országos intermodális logisztikai központ között kerül feltüntetésre a Győr-Gönyű logisztikai központ fejlesztése is.
A fejlesztések várható eredményei
Regionális versenyképességi hatások
A vázolt fejlesztések azonnali gazdaságélénkítő hatása várható. A Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötőhöz kapcsolódó közúti fejlesztések, valamint a vasúti iparvágánnyal történő csatlakoztatás Győr-Pér interkontinentális reptérhez biztosítja az országos intermodális logisztikai központ vízi, vasúti, közúti és légi szállítási módokon való elérhetőségét, előnyös kihasználtságát. A gönyűi kikötő mellett elterülő – további fejlesztésbe vonható - mintegy 150 + 100 ha, valamint a péri repülőtér mellett DNY irányban elterülő közel 160 ha alapterületű, 4 fejlesztési ütemre bontott ipari-logisztikai- kereskedelmi övezet ideális helyszínt nyújt az összekapcsolt szállítási módokat alkalmazó carrier cégeknek. Az így létrejövő logisztikai központban a teher-áru mozgatáson, átrakáson túl elosztó és raktározási funkciók is szolgálják Magyarország legiparosodottabb térségét. A régióban tevékenykedő magas hozzáadott értékű iparágak export-import tevékenysége folyamatosan igényli a légi szállítást, amelyet a jellemzően zsúfolt schwechati és ferihegyi repülőterek, vagy a még távolabbi frankfurti repülőtér szolgál ki. Ezek reális alternatívája lehet a kedvező földrajzi fekvésű, jól megközelíthető Győr-Pér repülőtér. Egyúttal az Európába irányuló ázsiai térségből légi úton érkező teheráru forgalom elosztására alkalmas logisztikai központ hozható létre. A hasonló fekvésű és adottságú európai regionális repülőterek iparvonzó hatása jelentős. A Péren megvalósuló Innovációs Ipari Park (PIIP) közvetlen repülőtéri kapcsolata miatt Magyarországon egyedülálló lehetőségeket teremt high-tech iparágak számára. Olyan tevékenységeket szolgálhat ki, melyek alapvető eleme a légi-fuvarozás. Ezek az autó-, repülőgép ipar, kutatás-fejlesztés, prototípusgyártás, kísérleti járműgyártás, tesztelés, stb.